2012. július 20., péntek

A kőszínű ember


Most hőség tombol tücsökzenére,
A kutyák már temetik a nappalt,
Izzó bőröm sekélyes fénye
Elpárolog a tavasszal.

Jókedvem utcai törmelék:
Járdára hullott színes vakolat,
Befagy a rendszer-újratervezés,
Ha szemed tükre nem tapogat.

A muszáj-szavakban hentergő percek
Gaz illúziót cipeltek, róttak rám,
Hát kellően megterhelőek lettek
A könnyített létbe mártott órák.

Ja, hogy lankad a figyelem? Szökik a levegő?
Kikapcs – bekapcs az értelem őrlángosán a tejfölt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése